egyéni és csoportos tanácsadás

A szív érintése

A szív érintése

God2-Sistine_Chapel

 

A Teremtés csodálatos, de az elme számára számtalan furcsaságot, paradoxonnak és elfogadhatatlannak tűnő dolgot produkál. Ezért is igyekeznek a spirituális úton haladók eljutni az elme szintjéről a szív szintjéig, hogy az illúzión, a látszaton túlláthassanak. A szívükkel gondolkozhassanak, és az elméjükkel érezhessenek.

 

Az egyik ilyen nehezen befogadható tapasztalás,  hogy nincs dualitás, csak egység van. Nincs sokaság, csak Egy van. Egyek vagyunk. Vegyük például életünk első, igazi szerelmes kapcsolódását a fizikai létben. Ez az édesanyánkkal való találkozás. Ideális esetben, megtörténhet a csoda. Megszületik a szerelem az első látásra. Ez a szív szintű összekapcsolódás, az egymás lelkével való találkozás. Ha átélhető édesanyánkkal a szerelem, a mély, igaz és őszinte egymásra találás ez később visszatükröződik az éltünk során szerelmi kapcsolatainkban is. Akkor kapcsolódásaink bizalommal teli, harmonikus kapcsolódások lesznek. Természetesen, a születésünk, egy kiragadott pillanat a nagy egészből. A történet a fogantatással kezdődik. Sőt még a fogantatásunk előtt, mikor álmokat szőttek érkezésünkről. Vagy még előbb… Mindenki döntse el maga. A történet a születésen át a korai gyermekévekig épül fel. Tehát számtalan lehetőség adódik a korrekcióra. Azonban ahogy telik az idő, egyre nehezebb, és s seb sem tűnik el nyomtalanul. A heg megmarad. De kit zavar a heg, ha begyógyult a seb?

Túllátva még az oly meghatározó anya-gyerek kapcsolaton is, valójában a lelkünk a legmélyebb szinten, a legigazibb és örök egységbe vágyik vissza. Ezt keresi mindig. Ezt keverjük össze sokszor a szerelmekbe való kapaszkodásokkal. Végső soron mindenhol életünk forrását keressük. De sokszor nem találjuk, és kapaszkodunk mindenbe és mindenkibe. A végtelen és mindent elfogadó szeretet mélységes hiányát pótoljuk függőségekkel, párkapcsolatokkal, alkohollal, dohányzással, drogokkal, szexualitással. túlevéssel, munkamániával, utazásokkal, időkitöltő felesleges, és végtelenül üres tevékenységekkel. Tereléseink sora végtelen, mindenki ismeri a saját kiskapuit. Csak ne kelljen szembenézni a fájdalommal.  Az idő közben pedig telik. És időnk véges. Végső soron, abba a bizonyos örök és állandó, végtelen elfogadásba vágyakozunk vissza, mely ugyanakkor tökéletes szabadságot ad nekünk. A szabad akaratot. A szerelem nem létezik szabadság nélkül. Az egyetlen függőségünk a Teremtő lehet, végtelen szerelemben és végtelen szabadságban. Ezen kívül minden illúzió. Sokan a teljes elfogadást keresik és még felnőttként is szüleiktől, vagy párjuktól követelik, ezzel mérhetetlen terhet pakolva a másikra. Önmagukat pedig állandó csalódásnak és fájdalomnak teszik ki ezzel, benne tartva magukat egy folyamatos csalódás-fájdalom-szenvedés körforgásban. Újra és újra élik a csalódás fájdalmát, míg a seb be nem  gyógyul. Pedig csak döntés kérdése, hogy a szenvedést, vagy a boldogságot választjuk –e!

 

De mitől gyógyulna be a seb?

 

Lassan 15 éve beszélgetek azokkal, akik bizalmat szavaztak nekem. Rengeteget segít a beszélgetés, mely megértést ad. A tudatosítás gyógyít, kimozdít, előre visz.  Gyógyír a teljes és a tökéletes figyelem, mert ritka kincs. Fontos a beszélgetés, de az önismeret egy pontján, azt éreztem, eljött az a pillanat, mikor ezer szónál is többet ér egyetlen őszinte, tudatos és szeretetteli érintés, ölelés. A figyelmem így el kezdett az érintés felé fordulni. Egy sokkal mélyebb, szavak nélküli szint felé. A testünk nem felejt, tárol mindent és mesél, ha figyelmes a hallgatóság. A sejtek minden emléket megőriznek, ami csodálatos forrás. Ezt hívjuk sejtszintű emlékezetnek. Csak érteni kell ezt a nyelvet, hol kér több érintést, simogatást, hol mesél fájdalomról, hol pedig félelemről. Hol retteg, hol feszül. Hol szomjazza az érintést. Ezt értem és érzem, és intuitíve érzem a másik ember állapotát. Tanultam különböző technikákat, de el kezdtem keresni az érintésben a saját utam. Azt az utat, ami az Önvalóhoz visz, amiben csatorna tudok lenni. Kapcsolat a Teremtő és igazi Önmagad között.

Mindenki tud érinteni. Hiszen ezen a világon a legegyszerűbb dolgokban rejlik a legnagyobb csoda. Nem egyedi és kivételes módszer, ami táplálhatja az egóm. Szívesen megtanítom azoknak, akik nyitottak rá. Hiszen a figyelem, az érintés tanulható. Mivel az intimitás szorosan összefügg bennünk a szexualitással, ha finoman és tudatosan érintenek, felmerülhetnek a szexualitás területéről blokkok. S persze minden más érzelem is, ami ott és akkor aktuális. Minden felmerülő érzésnek örülhetünk, mert gyógyít, tisztít, átmozgat és közelebb visz Önmagadhoz. Így az érintéseknek, amit közvetítek, van egy alap menete (olajos masszás), de nem ez a lényeg. Mivel a teremtés kreativitása végtelen, az érintések milyensége is végtelen. A Teremtőt nem lehet korlátozni. Ami leírt és szabályos az halott. Abban nincs élet. A teremtésben az „itt és most” létezik. Így közvetítőként úgy érintek, ahogy a jelenben éppen szükséges. De semmiképpen sem azt kapod, amit az egód követel. Az egód lázadhat. Mondhatja, hogy semmi sem történt, vagy nem ezt vártad. De a tested reagálni fog. Lehet, hogy nem azonnal, de érezni fogod, hogy végre megtettél valamit önmagadért, ami oda visz ahhoz a forráshoz, amire a legjobban szomjazol. S akkor már nem kellenek a függőségek, nem hánytorgatsz fel elmúlt sérelmeket a szüleidnek, nem keresed a megváltó szerelmet, nem a hiány lesz a fókuszod, hanem a bőség és az öröm, az életbe vetett szerelem.

Hiszen minden nap, minden percben újra teremtjük magunkat. Minden sejtünk meghal és újjászületik, ahogy mi is.

 

S végül kicsit tápláljuk az elmét is (a teljesség igénye nélkül, hogy a szívünk maradjon  a fókuszpont:

 

Számos kutatás irányult az érintés, az ölelés gyógyító hatásaira. Erről már nagyon sokat tudunk, valahogy még sem alkalmazzuk, annyiszor ahányszor szükséges lenne. Sok felnőtt azt gondolja ez olyan gyermekes, és elég megélni az „intimitást” a szexualitásban. Rosszabb esetben még ott sem. De ez közel sem kielégítő sem a testünk, sem a lelkünk száméra. Az emberek többségének teste szomjazza a szeretetet. Ráadásul a bennünk élő kisgyermek, ha nem kapott eleget, toporzékol a hiányzó figyelemért, szeretetért. Az érintés és ölelés hatására többek között oxitocin, szabadul fel. Ezt a hormont szeretet hormonnak is hívják. A sok-sok hormon egyike, mely a szülés közben is felszabadul, segítve az anya-baba szeretetteli kapcsolódását egymással. Támogatva az egymásba szerelmesedést. Ezért drámai mikor kívülről, külső behatásokkal zavarják meg ezt a szent pillanatot, mely csak az édesanyára és a gyermekére tartozik. A kívülről adott oxitocin ezt a hatást nem képes kiváltani. Sőt! A természetes módon felszabaduló oxitocin eufórikus örömállapotot, szeretetet teli állapotot hoz létre. És már nem is lepődünk meg (hiszen tudjuk), hogy szeretkezésközben is oxitocin szabadul fel (szintén sok más hormon mellett). Az oxitocin többek között még szorongásoldó hatással bír. Csökkenti a kortizol szintet, mely stressz esetén megemelkedik. S milyen meglepő, ha csökken a kortizol szint az érintés hatására, az izmaink is ellazulnak. Ezáltal sokkal befogadóbbá tudunk válni, testünk szintjén. S ha testünk befogadóbb és rugalmasabb, a lelkünk is az. Közismert az oxitocin fájdalomcsökkentő hatása is. Vagyis, ha betegek vagyunk, sokkal több érintésre van szükségünk, mert gyógyhatású. Ezért káros a gyermekeknél a kórházi szeparáció, hiszen anya gyógypuszijánál nincs gyógyítóbb.

 

Egy kis technikai információ, azoknak, akik első alkalommal jönnének hozzám: 

 

Az első találkozás egy 90 perce beszélgetéssel, konzultációval indul. Majd ajánlok egy irányt, mely szerintem a legharmonikusabban szolgálná a fejlődésed!

 

Egyszóval gyertek! Gyógyítsátok a lelketeket, a szíveteket, Önmagatokat!

További info: beatrixkarner@gmail.com