Lebegés

A lány meztelenül lebegett a tenger hullámain. Átadta magát a víz ölelő habjainak, és a csendnek. Mintha ő lenne az első nő a földön. Mintha most készülne férfit szeretni először. Mintha szűz lenne még. Lehelet könnyűnek érezte magát. Lelke szárnyalt. Széttárta combjait, hogy még jobban átjárhassák a tenger hullámai testét. A víz hátán fekve még szélesebbre nyitotta karjait, hogy szíve az égig érjen, és hívta a Természet Anyát. Hívta, hogy nyissa meg a szívét. Nyissa meg a férfiak felé, a csodálatos Férfiak felé. Eggyé olvadt az egyre mélyebbről és egyre eksztatikusabban feltörő imával:

„Ó Természet Anya nyisd meg a szívem!
Drága Föld Anya, nyisd meg a lelkem!
Víz Asszonya tisztíts meg engem!
Egek ura, Szél röpíts el mindent, ami nem tesz szabaddá engem!
Ó Nap, minden élet éltetője, forrósítsd fel a szívem! Ó Isten, dobogj bennem!”

Ekkor a vízen ringatózó lányhoz lágyan hozzá ért a Férfi, és a víz mélyére hívta őt. A lány szó nélkül követte, maga mögött hagyva ártatlanságát, zártságát és érintetlenségét. Követte őt minden bizalmával, egész lényével, kérdések nélkül. A víz alatt hatalmas, furcsa formájú medúza lebegett. Körülötte milliónyi apró medúza táncolt, mintha a teremtés ismételné önmagát. A lány csodálattal merült el a látványban. Az óriási medúza egyik oldala olyan volt, mint egy tojás. Maga a teremtés, a kezdet. A másik oldala pedig egy befogadásra kész yonihoz hasonlított. Pulzált és csodás színekben játszott. Egyikük sem tudott betelni a szépségével. Harmóniában ringtak a tenger vizében, és ámulva figyelték Isten végtelen kreativitásának megnyilvánulását. A lány tudta, érezte, hogy választ kapott imáira. Nővé vált, azáltal, hogy teljesen átadta magát, mert minden bizalmával követte a Férfit. Igazi, természeti, ösztönös, őserejű Nővé vált, aki sem nem fölé, sem nem alárendeltje a Férfinak. Aki egyenrangú társ. Aki nem fél csodálni, aki nem fél követni. Mélyen megértette, hogy a válaszhoz a Férfin keresztül vezet az Út. Megértette, hogy ez csak az első lépés volt. Az első lépés a végtelenbe, a Kimondhatatlan nevű felé.”